[2015.03.08.] XXXI. Pécs-Harkány Futóverseny, Gönczi Tamás írása...

A Pécs-Harkány, mint fogalom

Nekem ez volt a tizedik.
Lehetett volna több is, de így alakult.
Kezdő futó koromban, amikor még nagy elánnal vetettem bele magam a sportba, nagyon sok helyen jártam.
Megragadtam minden kínálkozó alkalmat, hogy kipróbáljak mindenféle távot, minden terepet. Kezdetben még nincs tudatos taktikája az embernek. Volt olyan hónap, mikor négy versenyen indultam. Minden vasárnap.
Somogy, Bükk, Kisalföld...

Aztán egyre több gyerekem lett, egyre kevesebbet futottam. Persze azért találtam rá időt, de változott a taktika. A profik versenynaptárnak hívják, s bár én amatőr vagyok, nekem is bevált a hosszú évek során.
Már karácsony körül kezdődik a tervezés, hogy a következő évben hány versenyen kéne indulni, és melyek legyenek azok.

Fiatalon még vállal az ember 3-4 maratont egy évben. Persze szó sincs arról, hogy veszélyeztetnénk a világ legjobb idejét. (A maratoni távon nincs világcsúcs, mivel minden helyszín, ahol versenyt rendeznek, egyedi adottságú. Más lehet a pálya burkolata, a szintemelkedés, az indulók száma, a tengerszint feletti magasság, stb...) Kizárólag az a cél, hogy gyűljenek a kilométerek, tapasztalatot szerezzünk, mert a sikernek ez a titka.
Nagyon sok tanulópénzt fizet az ember, mire megtanul helyes ütemben haladni, futás közben inni, előtte pedig eleget enni. Egyszer aztán, miután már sok mindent kipróbáltam, és volt pár év (és főleg több ezer kilométer) tapasztalatom, megpróbáltam én is a tudományos módszert. Igen, a versenynaptárt.

Ha már gond nélkül fut valaki egy órát, akkor 6-8-10 km-es versenyekre már nem szórja el a pénzét, hiszen annyit edz otthon ingyen.
Kinézek tehát 3-4 olyan rendezvényt, ahol biztosan ott leszek. Nekem ez évekig 2 félmaraton és 2 maraton volt. Aztán, ha maradt még idő, pénz, meg főleg erő, lehetett bővíteni a listát. Egy ilyen alkalommal, mikor új kihívást kerestem, akadt meg a szemem a Pécs-Harkány országúti futóversenyen.

Pécs? Országút? Február vége? Fürdőzés Harkányban?

Ez kell nekem!!!
1999 február utolsó vasárnapja: hajnalban vonat, reggeli a vonaton, a rajt előtt nevezés, nevezés közben öltözés, FUTÁS, fürdés, busszal vissza Pécsre, vonat, vonaton sör, érkezés haza. Olyan gyorsan történt minden, hogy fel sem fogtam. Akkor próbáljuk meg még egyszer! 2000-ben már a vonaton átöltöztem, komfortosabb volt a nevezés. Aztán volt még pár teljesítés, az ember már rutinosan nyomja: vonat, FUTÁS, sör. Egyszer aztán egy üdülés alkalmával találkoztam a Pécsi (igazából Dunántúli) Postás SE elnökével Balatonalmádiban.

Beszélgettünk amatőr sportról is, akkoriban épp a Bécs-Budapest Ultramaraton lebegett a szemem előtt.
Laci kérdezte, hogy próbáltam-e már a Pécs-Harkányt? Mondtam, hogy esőben, szélviharban, ködben, nyárias melegben és havas esőben már futottam ott. Azt hittem kivágtam magam, de Ő felvetette, hogy a család volt-e már velem? Mivel mindig egynapos utazással oldottam meg ezt az eseményt, a család sosem kísért el.
Korai kelés, FUTÁS, sör... Ilyen viszontagságoknak mégsem kéne kitenni Őket. Erre is volt válasz: Gyertek pénteken, szombaton városnézés, vasárnap FUTÁS.

A 8.0 verzió tehát:

Pénteken a srácok kikérve a suliból, mi szabadságon. Utazás Pécsre. Szállás A Diósi úti Oktatási Központban.
Péntek este és szombaton városnézés. Szabad program, lazulás. Szombaton érkeznek a postás versenyzők szerte az országból. Mindenki a Diósin lakik. Üdvözlés, ismerkedés, beszélgetés, sztorizgatás. Este a DPSE által szervezett vacsora, melyen mindenki megkapja a rajtszámát, pólóját, fontos infókat a versennyel kapcsolatban.Persze a nevezés már hetekkel ezelőtt megtörtént, csak a kitöltött lapot kellett Imrének átküldeni. A bőséges vacsora után vissza a szállásra, utolsó simítások a verseny előtt. Vasárnap (az évek alatt február utolsó vasárnapjáról március elejére került a verseny) találkozás a rajtnál. A pécsi vasútállomás mögött a PVSK sporttelepénél. Rövid melegítés, ismerősök felfedezése, majd 10.30-kor közös fénykép készítése a rajtvonalon. Ez a kép kerül majd valamelyik postai szaklap sportoldalának tetejére. Közben a család fél órával a 11 órás rajt előtt már útban van Harkányba. Ők már végletesen kiáznak a medencében, mire én odaérek. 11-kor tehát rajt. Átlagosan kb. 1000 induló lehet ezen a versenyen, amit egyéniben és 3 fős váltóban teljesíthetnek a téli álomból magukhoz tért amatőrök és profik. A verseny az 58-as főúton halad a Pécs és Harkány közötti 25 km-es szakaszon. A különlegességét az adja, hogy az átlagos amatőr versenyzők szeptember-október táján futják az év utolsó komoly versenyét, ami általában egy maratoni táv.
Aztán következik a hosszú téli álom, amit ugyan megtörhet egy-egy Mikulás/Szilveszteri rövidebb őrület, de az év első komoly versenye mindig a Pécs-Harkány. Kezdésnek persze nem túl vicces egy félmaratonnál hosszabb verseny, ezért aztán megfelelő alázatot is tanúsít minden induló.
Aki esetleg elbizakodottabb, az is tudja mi vár rá a végén. Aki meg első bálozó, nos azt alaposan megtréfálhatja a Szalánta és Túrony után leselkedő Tenkes-hegyi alattomos emelkedő. Közben persze fel-feltűnik Pesti Laci, aki az autóból buzdít és tökéletes képeket készít a szenvedésünk fázisairól. Mikor a dombról lefelé ereszkedünk, már látszik a távolban Harkány. Ez azonban csalóka délibáb, mert innen még vagy 3 km a Harkány tábla a benzinkútnál. És még az sem a megváltás, mert a Gyógyfürdőnél kijelölt cél még innen is fényévekre van. Igazából vagy 1.5 km-re, de abban a tudatállapotban jóval többnek tűnik. Mindenki felkészültségének arányában vánszorog át a célvonalon, aztán "gyorsan" spuri a fürdőbe. A rajtszámmal ingyenes a belépés, ilyenkor vulkánkitörés-szerűen nő meg a fürdőzők létszáma az eredeti 8-10-szeresére.
A fürdőkúrára beutalt hazai és a tehetősebb külföldi közönség sosem érti mi történik.
Az én tempómmal általában másfél óra jut arra, hogy kényelmes át- és visszaöltözés után lazítsak picit a kellemes hőmérsékletű vízben. Ez pont elég is, hiszen 16.00-kor indul a rendezőség által biztosított két-három busz, melyek visszavisznek a rajthoz.

Tehát könnyes búcsú a barátoktól, régi és új ismerősöktől, jövőre veletek, meg minden.

A rajthelyen ki a buszból, az autósok a kocsijukhoz, a vonatosok az állomásra. Pont van annyi idő a vonatig, hogy vegyek 2-3 sört, ami a folyadékveszteséget figyelembe véve kicsit sem túlzás.
Valahogy így néz ki egy tökéletes hétvége a futó szemével.
A 9.0 és a 10.0 verzió csak annyiban különbözik ettől, hogy évről-évre bővül a csapat. Mindenki jól érzi magát, kellemes emlékekkel távozik és visszajár! Egy biztos: egyre többen veszik fel a versenynaptárjukba a Pécs-Harkányt.

Hogy utána miként alakul az év, az még kétséges lehet, de hogy az első verseny Pécsen van, az évek óta nem kérdés!



Gönczi Tamás
Budaörs, OLK

www.dpse.hu